2019. január 16., szerda

Balin-vonat

Balin-vonat


   Minden horgász ismeri azt az érzést amikor nagyon készül már a másnapi pecára, dobozok összekészítve botok beélesítve az engedélyben pedig már ott van a másnapi X.  Egész éjszaka nyugtalanul alszol, mert tudod, hogy másnap reggel a nap első sugarai a vízparton találnak majd. Ezen kattog az agyad, többször felébredsz éjszaka, szuggerálod az óra mutatóit, legyenek már oly kedvesek és haladjanak kicsit gyorsabban. Amikor pedig pár órára elalszol rögtön a halakkal és fárasztásokkal álmodsz. Már azelőtt egy órával kész vagy, mielőtt indulni kéne, még egyszer leellenőrizel mindent, pedig tudod h minden tökéletesen a helyén van........

Na ilyenről szó se volt aznap hajnalban, csipától összeragadt szemmel halásztam a kellemetlenül hangosan szóló telefonom után az éjjeliszekrényen, azon gondolkodva hogy, ki az az elmebeteg aki az éjszaka közepén keres. Végül sikerült felvenni valahogy a mobilom melynek másik végéről azt az infót kaptam, hogy a kapunk előtt áll már a társam és csak arra vár h méltóztassak beülni a kocsiba. A hirtelen felismeréstől pedig tekintetem rögtön az órára tévedt ami az indulás megbeszélt időpontját mutatta éppen. Gyorsan közöltem Zolival, hogy 1 perc és, hogy persze már rég fent vagyok.

5 perc múlva már a kocsiban ültem és indulhattunk is a kinézett hely felé. Nagyjábol 100 métert tehettünk meg amikor a mögöttünk megjelent rendőrautó levillogott minket. Gyorsnak nem mondható közúti ellenőrzésen átestünk, minden rendben volt, bár utólag visszagondolva inkább nézhettünk ki úgy mint két buliból hazafele tartó bepiált bulizó. Szerencsére így se voltunk késésben, az indulás időpontját kicsit korábbra tettük a szükségesnél, hogy kapkodás nélkül is mindenképp odaérjünk. 20 percnyi nyugodt kocsikázás után megérkeztünk a kiszemelt helyre, majd magunkra rángattuk a mellest -ugyanis gázlós pecát terveztünk-. Kisebb gyaloglás után meg is érkeztünk a Balcsi partjára, ahol épp akkor kezdett szürkülni. Gyönyörű szép, tükör víz fogadott minket ami épp alkalmas idő egy jó balinozásra. A vízbe azonban még nem mentünk be, mert megakartunk várni, hogy vajon hol bukkan fel a csapat. Tapasztalt szemünk azonnal pásztázni kezdte a vizet, kerestük a balincsapatra utaló jeleket. Jó negyed órányi várakozás után sem mutatták magukat az őnök, így Zoli sejtelmére alapozva besétáltunk oda, ahol számítani lehetett a csapatra. Annak ellenére, hogy még mindig nem mutatták magukat a nagyszájúak, mi vaktába elkezdünk dobálózni arra gondolva, hogy ittvannak, csak nem mutatják magukat. Mindketten nagy szerelmesei vagyunk a felszíni pecának, főleg a WTD típusú csalikat szeretjük sétáltatni. Zoli készítette csalikkal kezdtük a pecát, én egy fehér kisebb kutyust választottam, ő pedig egy nagyobb küszre hajazót tett a kapocsba.


Aznapi első ballerem, szájában a fehér walk


Talán 3-4.-et dobhattuk amikor a semmiből jött az első kapás, a tettes viszont nem akadt meg. A csalit tovább vezette Zoli és 15 méterrel közelebb újabb próbálkozó akadt, aki mostmár tényleg megakadt és nemsokkal később Zoli kezében tarthatta az elsőt. Nem sokáig tartott ez az 1-0 ugyanis Zoli még el sem engedte halát én már fárasztottam. Tehát itt voltak a ballerek, csak nem mutatták magukat. Olyannyira itt voltak, hogy 15 percel később 3-1 volt a javamra, emellett tucatnyi meg nem akadt akcióval szórakoztattak minket. Mindezt úgy, hogy talán kettő rablást ha láttunk.


Sztárfotó Zoliról, láthatóan élvezi a pecát. :D


Hirtelenében azonban elhajtott a balin vonat és hiába szórtuk a vizet abba maradtak az akciók. Kicsit kikecmeredtünk a vízből, sétálgattunk a parton de sehol sem láttunk balincsapatra utaló jeleket. Jó fél óra után úgy döntöttünk, hogy vissza a vízbe, dobjunk még párat hátha itt vannak még. Pár dobás után, Tihanyt nézegetve a szemem sarkából kiszúrtam egy rablást. Piszok messze volt, kb. 300 méterre. Rögtön utána még egy rablás látszódott. Zolinak rögtön szóltam is, hogy mocorgás van arrafele. Mindeketten sasoltunk, hátha látunk még mozgást. Nem kellett sokat várni már láttunk is a következőt, aztán pár méterrel odébb repült is az újabb baller. Aminek a következő pár percben tanúi voltunk, az az a jelenség amit Zoli sneci-focinak keresztelt el. A Sneci-focinál a sneci a labda és a balinok fociznak. A dolog úgy néz ki, hogy a raj egyfolyában rabol, a kis helyen összehajtott sneciket egyfolytában ütik-verik. Brutál jól néz ki az ilyesmi.


Dupla a jobb fajta méretből. ;)


Több se kellett nekünk, derékig érő vízben sprintelni kezdtünk a hely felé, de mint mondtam elég messze álltak össze.Ez brutálul fárasztó feladat a víz ellenállása miatt. 5 perc őrült rohanás után értünk dobótávra, de eddigre abba is hagyták a srácok. Bízva abba, hogy helyben maradtak, repültek is a WTD-k. A dolog bejött, egymás után kaptuk a szebbnél szebb akciókat. Folyamatosan verték a balinok a csalikat. Közel is távol is  kaptuk a "kézből botot kicsavaró" kapásokat.
Az egyik baller tőlem 5 méterre gondolta úgy, hogy kell neki a csalim. Olyan közel volt hozzám a kapás, hogy a hal lefröcskölt mikor megakasztottam. A végen 9-ig jutottam, Zoli talán a 6.-nál állt meg. Számomra ez rekordot jelentett. Egy pecán sose fogtam addig 9-et.


Zoli már megfogta, az enyém még fáradozik :D


Csalikról annyit, hogy Zoli aznap tesztelte az új formájú kutyáját, ami nagyszerűen működött. Én a peca második felében, már egy nagyon jó barátomtól kapott, HTO Lures felszínivel nyomtam, amit szintén gyilkoltak a ballerek. 


Lefejelte a csalit :D


Végül abbamaradtak az akciók, a balinok odébb áltak, így hát mi is így cselekedtünk.
A közeli nádast még csukára megdobáltuk, Zoli fogott is egy bicskát.


Csukesz a nádasból, Ottó kanálra. :)


A napot végül összesen 15 balinnal és egy csukával zártuk, emelett rengeteg akciónk és legalább ennyi lemaradt halunk is volt.  Ezek után nem csoda, hogy mindketten mosolyogva es vidáman vetettük le a mellest és indultunk hazafelé. Érdekes módon ha összejön a közös peca Zolival mindig valami emlékezetes lesz belőle, azt hiszem érdemes lesz jövőre több pecát összehozni :D

Ákos







2017. augusztus 30., szerda

Balatoni kövesek nyomában

Nagyon sokáig gondot okozott számunkra, hogy a csónakos horgászatok alkalmával szinte csak balinokat tudtunk fogni. Ez persze sokszor nagyon jó szórakozás és az egyik kedvencünk a felszínikkel történő balinozás, de ha nem evett a balin, akkor a peca betlire volt ítélve. Majd két évbe került mire rájöttünk, hogy hogyan is foghatunk köveseket.

 Mindenképpen köszönettel tartozunk Klébert Antal barátunknak akivel az együtt töltött pecák nagy segítségünkre voltak abban, hogy rájöjjünk hol is kéne keresni őket. Ezen kívül minden szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy nekem sikerült végül megfejtenem a titkot, mert a mi részünkön egyszerűen nem találtuk őket. Sleppeléssel próbáltuk őket felkutatni, ami a vontatás azon formája amikor egy darab kézben tartott bottal vontatunk. Ez szabályos Magyarországon is és nem összekeverendő a letett botos trollingozással ami illegális.

 Egy horgászat alkalmával mikor már úgy tűnt betlizünk, a bedobott kis Salmo Hornetemre egy erőteljes ütés érkezett. Ezt a kapást halra is tudtam váltani, egy szép köves formájában.

Ilyen már eddig is előfordult velünk, hogy fogtunk egyet-egyet. Ami mégis az áttörést hozta, hogy pont a mélyvízbóják mellett mentünk el és itt kb. 1,8m-es víz van. Ekkor végre rájöttem, hogy ez volt a baj túl bent kerestük őket.
Innentől kezdve már nem volt olyan peca, hogy ne fogtunk volna halat. Mint a kísérletezések során kiderült, időnként akár az 1,2-es vízbe is kiállnak, sőt van amikor beljebb nem is lehet fogni. tehát az 1,2-es víztől körülbelül a 2 méteresig találhatóak meg. Ezért én enyhén cikcakkozva szoktam haladni.

Ahol kapásunk van ott érdemes megállni és dobálni egy kicsit, mert  előfordul, hogy több kősüllő is tartózkodik azon a helyen.

Ilyenkor lehet a vontatni használt wobblerrel dobálni, de például a Hornet esetében ez nem túl előnyös hiszen kicsiket lehet vele dobni. Ezért én ilyenkor általában a Savage Gear Fat-T-Tail-hez szoktam nyúlni 7,5cm-es méretben Fluo Green Silver színben.
 Nem kell nagyon apró csalikat használni. Van, hogy még a 10,5cm-es gumit is torokra veszik.

De érdemes ilyenkor vertikális csalikkal is próbálkozni, mint például a Savage Gear Fat Vibes, Sébile Flat-Shad. Illetve a fenéken lassan húzott körforgók is nyerők lehetnek. De én szoktam a saját készítésű legyeimmel is próbálkozni amik van, hogy sokkal eredményesebbek.


Ezeket maximum 4g-os jigfejre szoktam kötni. A nyerő szín általában a zöld-sárga, de a rózsaszín és a fehér is jó szokott lenni. Ez a gumikra is vonatkozik. Én személy szerint mindig először a zöld csalikhoz nyúlok kövesezésnél.

 A sleppeléstől biztos vannak akik ódzkodnak, talán azért mert azt gondoljak így nincs meg a kapás élménye, vagy azért mert úgy gondolják ehez semmi ügyesség nem kell. Nos a kapás nagyon élvezetes és erőteljes, abban ugyan van igazság, hogy nem sok ügyesség kell hozzá, de cserébe a kezdő pergetőknek is megadja a kezdőlökést és sok sikerélményt szerezhetnek.


A kicsik oda vannak ezért a módszerért, és persze mindig mindenki jönni akar. Ez persze nem kivitelezhető, de jól beosztva mindenki tud horgászni.



Akiknek nem fűlik a foga a sleppeléshez azoknak azt tudom ajánlani, hogy ha olyan irányú a szél szépen sodródva dobálva próbálkozzanak. Ha ez nem kivitelezhető akkor csak simán álljanak mindig odébb. Így is lehetnek eredményesek.

Sleppeléshez se kell feltétlenül kis csalikat használni fellehet akár 7-8cm-ig menni


A másik előnye ennek a módszenek, hogy nagyon nagy területeket tudunk így átvizsgálni.

Természetesen nem csak a kősüllőket lehet így megfogni. Időnként szép balinokat is lehet fogni, és egyszer még egy nagy dévérkeszeget is fogtam.


A fék jó beállítás nagyon fontos, hiszen ha egy ilyen szép balin támadja meg a csalinkat, akkor az egyébként is nagy erejű rávágás mellett még a csónak haladási sebességével is számolnunk kell. Ha ez nem történik meg, könnyen szakítás lehet a vége.

Köszönöm, hogy elolvastad! Remélem tudtam pár hasznos tanáccsal szolgálni és ezek segítségével ti is eredményesebbek lehettek. Sok sikert, görbüljön!

"Tóth Bendegúz Márton"












2017. május 21., vasárnap

Ragadozóhalak etikus fényképezése



A közösségi oldalakon mindenki szereti megosztani élményeit és fogásait. Sajnos sokszor láthatunk olyan képeket, amik láttán nem a gratuláció és az elismerés fogalmazódik meg bennünk. Gyakran előfordulnak olyan fotók amin szeretett halainkat véresen, kidülledt szemmel  bilincsen lógva láthatjuk. Az sem mutat túl jól ha a képet a konyhai mosogatóba csináljuk, vagy éppen a nappaliban pózolunk zsákmányunkkal. Az ilyen képek alatti kommentekben mindig veszekedés alakul ki, vagy éppen nem túl szép jelzőkkel látják el egymást a pecások. Félreértés ne essék, itt nem arról van szó, hogy hazaviszed-e a halat vagy sem, hanem arról, hogy a fogásodról készült kép mennyire igényes, etikus és szép!

Szóval pár tanácsot, ötlet szeretnék megosztani veletek, hogy hogyan lehet 
szép, másoknak is tetsző képeket csinálni!

1. Fotózd kézben!


Egy szép hal is nagyon rosszul tud mutatni ha a betonra tesszük le. Ugrálásával saját magát töri össze a kemény felületen, ezáltal sérülni és vérezni fog! Amikor csak tudjuk kerüljük a kemény felületeket. A legegyszerűbb módszer ha a kezünkben fotózzuk fogásainkat. Nyilván ha egyedül vagy akkor ez nehezebben kivitelezhető, de ez az egyik legbiztonságosabb módja a dolognak. A legjobb mód ha tarkón ragadjuk halunkat és a másik kezünkkel elkészítjük a sztárfotót. Maximum 1 perc az egész és már mehet is vissza a halunk. Ha társunk is van megkérhetjük, hogy készítsen rólunk képet a zsákmányunkkal. Ilyenkor próbáljuk ne eltakarni kezünkkel a halat, de fogjuk biztosan, hogy ne ugorjon ki a  mancsaink közül. :) A fotó készítésekor guggoljunk vagy térdeljünk le, így ha halunk kiugrik a kezünkből, nem töri össze magát!
A legjobb ha a háttér a víz amiben horgászunk! A fénykép készítésekor figyeljünk, hogy a nap a modellel szemben, tehát a fotó készítőjének háttal süssön!

Tarkón ragadva, másik kézzel gyors fotó és mehet is vissza
Csukánál be lehet nyúlni a kopoltyúfedő alá, ez biztos fogást biztosít

Balin kézben fotózva



2. Földön fotózva


Ilyenkor  próbáljunk meg egy kis zöld részt keresni, azért ez egy tó vagy folyó partján általában nem túl nehéz feladat. Egyrészt a fű puhább, védi a halat, másrészt pedig természetes környezetben sokkal jobban mutatnak. A sügereket különösen szeretem így fotózni, mert gyönyörű színei jobban látszanak a zöld szín mellett.  A fű helyett tökéletesek a nedves levelek is. A lényeg hogy minél puhább legyen a felület ahova lerakod a halat. :) Ilyenkor jól mutat ha a felszerelésed a hal mellé teszed. Szerintem ez is szebbé és esztétikusabbá teszi a képet, ezenfelül viszonyítási pontot ad a hal méretének meghatározásához! Úgy a legjobb ha az orsó és a hal a botnak ugyanazon oldalán van és a ragadozó egészen közel fekszik a bothoz. :)
A gumis merítőháló plusz védelmet biztosít

Egy jó kompozíció, jól mutat a sügér a zöld fűben









 3. Amit ne csinálj:


Ne lip-grippel fotózz. Egyáltalán minek használni? Talán a csukánál és harcsánál elfogadható, de egy szerencsétlen fogatlan balint vagy domolykót minek ezzel kiemelni? A képeken se mutat jól, ha használod akkor a kép erejéig vedd ki azt a vasat a halad szájából! Szélsőséges esetekben a halunk száját is roncsolhatja,felsérti bőrét vagy eltörheti állkapcsát.  A legjobb megoldás ha kidobod a francba és veszel helyette egy jó kis gumírozott merítőhálót! ;) ( Remélem senkit sem bántottam meg!)

Ne feszengesd a halak száját! Sok képen látom, hogy szerencsétlen csapókat kifeszített szájjal fotózzák. Ez egyetlen halnál elfogadott, ez pedig a feketesügér,  bár annak is megvan a módszere. A csapónak sokkal gyengébb csontozatú az állkapcsa így könnyen eltörhet ha nem jól fogod szegényt. Szóval ne feszengessük a halak száját a képeken.

Így fotózd a sügéreket kézben, NE feszengesd a száját!



Egy ábra a feketesügér helyes tartásáról 

A piros színel jelölt 10 fokos szögig biztonságos - ( Safe zone) - , viszont ha annál jobban, tehát ha 10 foknál nagyobb szögben áll a hal a vízszinteshez képest - ( Horizontal line ) - akkor az sérülés veszélyes. ( Injury zone )




4. Pár ötlet!


 Hagyd a csalit a hal szájában amíg a kép elkészül! Ez is sokat dobhat a képen, ha egy szép csali is látszik a fotón. Kivétel ha valami űbertitkos nyerőcsalival horgászunk amit nem akarunk megmutatni a pergető társadalomnak. :D

Csalj egy kicsit!  Ha ügyesen fotózol, az dobhat a kép szépségén vagy  a halad kinézetén is. Sokat számít, hogy milyen szögből készíted a képet. Ha a földön fotózod az alanyt akkor próbáld meg a feje felől csinálni a képet. Így kicsit nagyobbnak / hosszabbak is tűnhet. Ez kézben tartott halra is igaz. :)


Zárójeles rész: Szerintem néhány képen jól tud mutatni ha egy kicsit megszerkesztjük! Egy kicsit több fényt adunk rá vagy épp elveszünk belőle, esetleg élesítünk rajta egy kicsit!  Ezért senki nem fog beszólni! Ez nem összekeverendő a fotoshopos nagyítással! :)

Szerkesztett kép, de nekem nagyon bejön!


Ha megpróbálod megfogadni a fenti pontokat, akkor elkerülöd a vitákat a közösségi csoportokban, és szép képeket tudsz elrakni emlékbe! :)

A legfontosabb, hogy tiszteljük a legyőzött ellenfelünket. Bánjunk velük úgy ahogy megérdemlik, elvégre ők adják élményeink és szenvedélyünk alapját!

Üdv: Tóth Ákos  Hal-vadÁSZOK Team





Į

2017. április 18., kedd

Balatoni csukák tavaszal

A naptár szerint Április 16. van. Reggel nagyon erős szél fújt és egyéb teendőink miatt csak késő délelőtt tudtunk nekiállni horgászni. Átmentünk Balatonboglárra és a kikötőbe vettük üldözőbe a csukákat. Nagyon erős szél fújt és nagyon meggyűlt a bajunk a nyárfaszösszel. A délelőtti peca tagjai Ákos, Gergely, Sándor József barátunk és jómagam. A víz kristálytiszta volt és szikrázó napsütés fogadott minket. Mindenkinek a Józsi által készített fluorocarbon előke került a kapocsba 50-es vastagságba. Persze kettészakadt a csapat. Én Józsival mentem, Geri meg Ákossal. A kapocsba a kristálytiszta víz miatt egy motorolaj színű Savage Gear Fat T-tali Minnow került 7,5 cm-es méretben. A taktika egyszerű volt, a fenéken emelgetve cincálva keresni a csukákat. Az első halat Józsi fogta, egy kis csukeszt. A kb 40cm-es kroki a szintén Savage Gear márkájú Cannibal Shadre harapott rá. Visszaengedtük és dobáltunk tovább. Egyszer csak egy jó ütésnek vágtam be. Éreztem hogy nem lesz rossz, de pont egy oszlop mellett volt a zsinórom és annak nekihúzhatta a hal. Sajnos a rajta lévő kagyló elvágta, vagy csak valahol sérült  volt a zsinór, mert kettőt rúgott és már el is pattant a fonottam. Elég rosszul esett, de nem volt mit tenni felszereltem gyorsan és mivel ebből a színből csak ez az egy volt, kis gondolkodás után ismét egy Savage Gear csalit választottam. Ez nem volt más mint a LB 3D Bleak Paddle csali Tail Bleak színkódban. Szóval ezt a küszutánzatát akasztottam kapocsba. Ezt a csalit a télen vettem és most próbáltam a ki először. A gumit próbáltam a lehető legváltozatosabban vezetni: belerángattam kettőt majd csak egyet, vagy csak kettőt tekertem és ami csak eszembe jutott. Persze továbbra is fenék közvetlen közelében. Az egyik leső szakaszba egyszer csak ismét bekövetkezett amit vártam, és be is vágtam valaminek. De nem vette be jól valószínűleg, mert egyből le is fordult a horogról. Kicsit csalódott voltam, hogy ez sem lett meg, de dobáltam tovább kitartóan. Egyszer csak láttam ahogy hirtelen belazul a zsinórom amikor nem kéne. Bevágtam és ez végre jól akadt mert hamarosan a kezembe foghattam az év első csukáját. Méretre ez is 40-es volt valószínűleg egy ívásból származnak.


Sajnos lejárt a délelőtti horgászatra szánt idő menni kellett ebédelni. Elköszöntünk Józsitól és mentünk haza. Megtudtam a többiektől, hogy Ákosnak 3 hala akadt le Geri pedig épp a nyárfaszöszt szedegette a zsinórjáról mikor valami elkapta a csaliját és így nem tudott neki időben bevágni.
Délután ismét a Boglárra mentünk. Ákos csak egy órát tudott maradni mert utána indulnia kellett haza Pestre. Én ugyan ezzel a csalival kezdtem dobálni és kb. a 3. dobásra jött is egy szép csukesz az előzőekhez hasonló méretből. Ezúttal Lőrincke is velünk tartott és mondta, hogy nézzem meg az orsóját mert szerinte nem tud vele elég nagyot dobni (persze semmi baja nem volt). Addig dobott hármat a botommal és egyszer csak kiabált, hogy: "megvan Bendi". Szépen kifárasztotta és egy  50cm körüli krokit terelt rövid időre szárazra.


Nagyon örült neki, majd visszaadta a botom és folytattuk a horgászatot. Ismét kapásom volt, de nem akadt meg. Próbáltam nagyjából ugyan oda visszadobni, és pár dobásra rá ismét rávert és ezúttal meg is lett.

Mindeközben megérkezett Zsezse is. Visszamentem oda ahol az első kettő jött, leültem és felhívtam édesapámat és közben dobáltam. Egyik alkalommal épp emeltem már ki a csalit amikor észrevettem, hogy a mélyből utána jön egy újabb kacsacsőrű ragadozó. Sajnos a csalit kiemeltem már a vízből a csuka pedig alámerült. Ezután minden alkalommal csak akkor emeltem ki a plasztikot, mikor már ott volt egészen előttem. Sokadik dobásra végre sikerült kapásra bírnom a predátort. Zsuzsika lelkesen visítozott, hogy had fogja meg ő. Persze odaadtam neki a botom.

Következett egy kisebb szünet, majd ismét jött az a csodás érzés, ahogy valami rákoppint a csalimra.
Ez egy valamivel szebb csukesz volt, olyan 50-es forma.


Szegény kis gumihalam még bírta de már eléggé cafatokba volt. 
Éppen újradobtam mikor jött Lőrinc, hogy beszakadt. Na add ide mondom neki addig tekerd ki  az enyémet. 
Lőrinc megint kihasználta a lehetőséget, mert megint akasztott valamit, ám nem figyelt eléggé és nekihúzta a zsinórt az egyik oszlopnak. A kagylók persze tették amit tenniük kellett: elvágták a zsinort. Kicsit morcos voltam miatta, persze mindenkivel megesik, de otthon hagytam a többi ilyen gumimat Pesten. A nap végéig más már nem történt. Gerinek sajnos nem sikerült csukát fognia.
Nagyon boldog voltam mert egy csodás napot zártam a magyar tengeren. A jó csaliválasztáson kívül biztos vagyok benne, hogy szerepet játszott az is, hogy nem drótot hanem fluorocarbon előkét használtunk. Bátran ajánalom mindenkinek, 50-es vastagságtól felfelé. Illetve azt is ahogy a gumihalat felkínáltam, mert így nem csak én variáltam a csalivezetést, hanem magától is időnként kibillent oldalra vagy megfordult és így még inkább egy döglődő kishal látszatát keltette.
Másnap délelőtt kimentünk a Lellei kikötőbe, de nem sikerült csukát fognunk. Délután még maradt szűk két óránk horgászni indulás előtt, úgyhogy gyorsan átmentünk Boglárra. Én egy bronzszínű Ottóbácsival kezdtem, Lőrincke egy fluo glow színű Cannibal Shad-el, próbálkozott. Legnagyobb meglepetésünkre Lőrincke alig pár perc múlva már kiabált is, hogy megvan. egy szokásos méretű csukát fogott.



Ám itt még nem állt meg a gyerek. Rögtön a következő dobásra, már fogta is a következőt.



Geri fel is rakott magának egy ugyan olyan gumihalat, illetve én is feltettem egy 8cm-es zöld plasztikot.
A kis Lőrinc nem akarta abbahagyni a halfogást, úgyhogy fogott inkább még egy krokodilpofájút.
Természetesen ez is elúszott.
 


Végre Gerinek is megtört a jég és rövid fárasztást követően, ő is kezében tarthatta idei első csukáját.




Lőrincke úgy gondolta, ha már fogott hármat mért ne fogjon egy negyediket is. Így is tett.


Nekem ugyan nem sikerült csukát fognom, de a tegnapi nap után semmi okom nem volt a panaszra.

Arra viszont nagyon kíváncsi lettem volna, hogy a tegnapi "csodacsali" mit alkotott volna.

A tegnapi nappal ellentétbe ma nem a rángatva, cincálva vezetett csali volt a nyerő, hanem az egyenletesen emelgetett (kettőt beletekerek megvárom míg visszasűlyed) csalifelkínálás. 

Csodálatos két nap volt, minden hal visszanyerte szabadságát. Nektek is hasonlóan eredményes horgászatot kívánok.
                                                          
"Tóth Bendegúz Márton"



















2017. március 28., kedd

Balatoni method: Tavasz

Szombaton végre  elérkezett a nap, amikor Magyar tenger halait vehettük üldözőbe method módszerrel. Bátyám Gergely és jómagam.

Reggeli után gyorsan bekevertem az etetőanyagot, hogy legyen ideje megszívni magát amíg kiértünk a partra. Nem bonyolítottam túl a dolgot a Maros alapmixét kevertem be 1/2 kg kagylósat és 1 kg vérliszteset. Így egy fekete, sok mikropelletet tartalmazó nem túl intenzív aromájú kaját kaptam. Aszínnek nem derült ki, hogy mennyi jelentősége volt, mert másszínű kaját nem próbáltam. Sajnos sikerült egy kicsit túlvizeznem, de gondoltam mire kiérünk a partra már jó lesz.

Felpattantunk a biciklire és már tekertünk is a móló felé. Szép idő fogadott a szél is a hátunk mögül fújt szóval nagy reményekkel álltunk neki a pecának. Az az elgondolásom, hogy elég vizet fog fel venni a kaja nem jött össze az állaga végül is használható volt, de a rostán elég nehezen ment át. Ezért aztán mindig csak annyit törtem át, hogy pár dobásra elég legyen. 

A taktika egyszerű volt dobálunk össze vissza és majd lesz valami. Magamnak csak egy botot hoztam: a 390-es Nova lightomat. Persze lesznek akik ezen kiborulnak a methodozást kis távra találták ki meg hasonlók, de szerintem ez akkora baromság, hogy inkább nem is vesztegetem rá a szót. Egyszerűen imádom ezt a botot mindenkinek bátran ajánlom. Horognak 14-es mikroszakállas horgot választottam 16-os  monofil előkével. Csalinak az egyik nagy kedvencemet a novák csoki narancsot tettem fel 8 mm-es kivitelbe egy szem csontival.

Egy kb. 60m-es dobással nyitottam ami ennek a botnak minden gond nélkül megy. Bátyám valamivel közelebb kezdett kb 40 m-en. Egyik botjára Dovit-os ananászos soft pelletet míg a másikra a Préritavon nagyon jól szereplő epres CSL-be áztatott fehér gumikukoricát. Amit egyébként kaviáros üvegben tartok másoknak is ajánlom mert nem folyik ki belőle az aroma.



Még be se dobta mindkét botját, nekem már jött is az első jelentkező, egy szép elhúzós kapásnak vághattam be. Egyből éreztem, hogy pontyot sikerült akasztanom. Gyors fárasztás után partra is tereltem egy, valószínűleg nemrég telepített potyeszt.

Puszi után el is úszott.
Ezután szépen jöttek a keszegek szinte mindenre, bár a soft pelletre valamivel jobban. A siker egyértelműen a methodnak volt köszönhető, mivel mellettünk ültek sporik, de ők alig fogtak valamit. Biztos érdemes lett volna egy etetést csinálni, de először ki akartam tapasztalni milyen távra érdemes horgászni. Talán mindegy lett volna, de gondoltam majd délután. Ebéd előtti utolsó halnak jött Gerinek egy szintén standard telepített bajszos.


Ebéd után is ugyan ez volt a terv, de annyira tele volt a móló, hogy kénytelenek voltunk átülni a móló másik szárára. Ami egy egyszerű kőgát ezért macerásabb mozogni rajta, de általában senki nem horgászik rajta. Az egyetlen dolog ami bosszantott, hogy pont szembe szélbe kellett horgászni. A mólónak ezt a szárát viszont sokkal jobban ismerem és tudtam, hogy kb. 30m-re kell dobálnom mert ott van a kövezés széle és ezen a részen tartózkodik a legtöbb hal. Gyorsan dobtam 5-öt kiakasztott klipszel, bár nem voltam benne biztos, hogy az etetést nem sodorja el a hullámzás. Rögtön az ezt követő első dobásra jött is egy szép keszeg ami azt látszott igazolni, hogy talán nem csinálok nagy hülyeséget. Geri szintén hasonló távot dobált jöttek a keszegek szépen. Egyiknél mikor Gerinek odaadtam a merítőt, és visszafordultam a saját botomhoz azt láttam, hogy visszaengedte valami. Utána kellett tekernem vagy 5m-t amit kb 5 másodperc alatt engedett vissza. Amint megvolt a kontaktus éreztem, hogy nem keszeg van a horgon. Meg is örültem neki nagyon, hogy itt a következő ponty, de éreztem, hogy valamin súrlódik a zsinór és mire ezt felfogtam már el is vágta a kagyló a főzsinórt. Kicsit elszontyolodtam, hogy pont most kellett felállnom a botom mellől, de ez benne van, gyorsan újraszereltem. Közbe megérkezett Lőrincke és mondta, hogy had fogjon már egy halat, Gergely át is adott neki egy kapást ami nem más volt mint egy ponty, ami fehér gumikukoricára kapott. Volt nagy öröm aztán had ússzon.

Egy fél órával kesőbb újabb bajszos küzdött a horog végén szintén a fehér gumikukoricára.

Majd rögtön utána a következő a soft pelletre.


Gondoltam ez csak egy csapat lehet tehát hozzám is el kell érniük mindjárt. A számításom helyesnek bizonyult, mert jött nekem is egy szép pikkelyes.


A napot összegezve szinte mindennel lehetett fogni, de az ananászos soft pellet vitte a prímet mennyiségbe.


Másnap reggel elég szeles reggelre ébredtünk, ami majdnem merőlegesen fújt a partra. A kőgáton még egész mérsékeltnek volt mondható a hullámzás, úgyhogy nem volt kérdéses, hogy hova üljünk aznap.

Ma sikerült nem elrontani az etető anyagot, Úgyhogy miután hagytam kicsit állni gyorsan átrostáltam és már dobhattunk is. A horogra a szokásos kedvencek közül került fel elsőnek a csokinarancs, gondolván tegnap is jó volt.


 Azonban hiába ültünk a botok mögött nem történt semmi. A délelött szinte eseménytelenül  telt alig pár apró kapás volt de más nem nagyon. Azok is Gerinek voltak a soft pelletre és a gumikukoricára, bár az egyik ananászos a másik epres, egyik se az a tipikus édes csali. Gondoltam itt már csak egyvalami segíthet.
A Stég gyömbéres fluo oldódó lebegő minibojlija. Ez az a csali ami bár nagy kedvenc nem mindig erőltetem. Ennek az az oka, hogy eddigi tapasztalataim alapján amikor más ment általában ez nem adott annyi vagy több halat. Viszont amikor egy szelesebb idő, vagy front hatására, vagy én nem tudom éppen miért nem esznek a halak, vagy legalábbis más cslit nem hajlandóak megenni, ez a csali 90 %-ban megmenti a napom. Persze mindig evvel se lehet fogni, de szerintem aki ezt a csalit nem veszi meg az hatalmasat hibázik. Szinte minden más csalinak van minden gyártónál alternatíva, de ehhez hasonló szerintem nincs, ha mégis van én nem tudok róla. Szóval, ha nem megy a hal annyira akkor minid ez kerül a tüskére.

Fel is raktam gyorsan. Sajnos közbe hívott mama, hogy menni  kell ebédelni, de még egy dobás belefér gondoltam. Az történt amit reméltem. Szép kapás és ugyan csak egy keszeg, de már nem betli.



Gyorsan ettünk és már siettünk is vissza horgászni. Dobtam 5-öt ráetetésképpen és folytatódott is a peca. Ezenkívül még kitettem magam mellé a telefonom és 15 percig hagytam maximum benn a szereléket. Ez általában be szokott jönni, mikor ilyen nehezen tudok csak halat fogni. Így folyamatosan jutattam be a kaját és mindig volt valamennyi kaja az etetésen Ezután viszonylag jó ütemben jöttek a keszegek. Gergely egy ideig nem akart csalit váltani, de végül nem tehetett mást, ha halat is akart fogni. Egy gyönyörű görbítős kapással jelentkezett a nap egyetlen bajszosa. Nagyon örültem neki.

Más jelentősebb már nem történt. 4 Körül összepakoltunk és 6 körül már Pest fele robogtunk.

Köszi, hogy elolvastad. Remélem tudtam valami hasznosat is mondani.



"Tóth Bendegúz Márton"
























2017. március 1., szerda

My favourites

Ebben az írásomban a kedvenc plasztik azaz gumi csalijaimat szeretném bemutatni nektek! Összessen 5-öt gyűjtöttem neketek össze olyan gumik közül amik nekem nagyon beváltak és nagyon fogósak. Hozzátenném hogy főleg Balatonon használom ezeket, de több horgásztársam véleménye alapján, más vizeken is megállják a helyüket! Hangsúlyoznám, hogy mindenkinek megvan a maga kedvence, arra a vízre ahol az illető horgászik. Rengeteg gumihal van, közűlük rengeteg nagyon fogós. Ebben a cikkben az én kedvenceimről olvashattok!

1. Relax Kopyto
Azthiszem, hogy ezt a klasszikust senkinek sem kell igazán bemutatni. A Relax cég termékei szinte minden horgászboltban megtalálhatóak. A Kopyto egy klasszikus korongfarkú gumihal, viszonylag széles testel.  Viszont itt most kimondottan a legkisebb 1' colos méretről szeretnék beszélni egy kicsit. Ez az apróság mindössze 3cm hosszú.
UL pergetőknek mindenképp javaslom beszerzését. A Balatonon ez egy igazi sügér és kövesgyilkos. Furcsa módon a kövesek is leginkább ezt a pici méretet eszik belőle. Az egyik nagy kedvencem lett, amikor egy kőgáton 2-3 dobásonként fogtam vele a kövest. Ezenkívül két csukát is sikerült partra terelni vele sügerezés közben. Rengeteg féle színből lehet válogatni. Az én kedvenceim a rózsaszín, sárga és a fehéres színek. :) A Kaland horgászboltban szoktam venni, darabra vásárolható. 65Ft/db.


2. Daiwa Duckfin
Egy igazi süllős gumiról beszélünk, szerintem ezt is sokan ismeritek. A csali viszonylag kemény testű hengeres formájú, a farka felé elkeskenyedő. A plasztik abban a bizonyos kacsaláb farokban végződik, amelyről a nevét is kapta. Én sokáig nem hittem benne, de egy szép süllő meggyőzött. Horgásztársaim is szivesen használják, főleg kövesre és süllőre. Klébert Antal barátomnak még balinra is bevált. :) Azt hiszem 5 centis mérettől lehet venni, de egészen bitang méretekig láttam belőle. Ára 300 forint/db körül mozog mérettől függően, az 5-10 centisek kerülnek ennyibe.


3. Berkley Nymph
A csodálatos rákocska. Rengeteg szép halat köszönhetek ennek a csalinak. Anyagában izesített plasztikról van szó. A nevéből könnyen rájöhetünk, hogy egy úgynevezett nimfáról van szó. 3-4 cm hosszúságú,egy méretben létezik. Két hosszú és több rövidebb csápja van, amikkel tökéletes mozgást képes elérni. A sügereknek ellenálhatatlan csali. Mindig ezt a plasztikot teszem fel elsőnek ha sügerezni megyek. Egyszerűen imádom. Ráadásul több süllőt is adott nekem a kis nimfa. Egy kikötői peca alkalmával egy 4kg-os pontyot sikerült horogra csalni vele.   A sötétsárga és az élénkzöld színek jöttek be leginkább. Mindig van nálam egy-két plusz csomag. :)
Egyetlen hátránya van, hogy a sügerek előszeretettel tépik meg szerencsétlent, amit főleg a csápok bánnak. Csápok nélkül meg sokat veszít fogósságából.  Érdemes a csomagolásban tárolni, hiszen kellemetlen szaga van és a csomagolásba tartja meg legjobban aromáját. :) Egy csomag ára 1600 forint körül van. 1 csomagban pedig 12 db rákocska lakozik. Ha szeretsz sügérre horgászni erre mindenképp érdemes beruháznod.


 4. P21- Awaruna
Ez a csali sok süllőhorgász kedvence, elég nagy neve van a szakágban. Sokaktól hallottam, hogy "Ha a helyen van süllő akkor az Awaruna megfogja." Tényleg klasszis csaliról van szó. Én valamiért szeretem a pici csalikat, ezért ebből is kicsit vásároltam. Nagyon sok szép sügeret fogtam vele, de süllőt is sikerült átverni ezzel a gumival. Teste oldalról lapított és a hasi része bordázott, nagyon jó lágy anyagból készülő csali. Süllőhorgászok figyelmébe ajánlom! Aki szeretne belelőle az a Wobblerek.com-ban tudja beszerezni.


5. Savage Gear - Cannibal Shad
 A cég igazi klasszikus csalija, rettentően fogós. Minden hazánkban fogható halfajra nagyon jó csali. Főleg csukára és süllőre. 6,8cm-es mérettől 12cm esig kapható. Néha hiányolnék belőle egy 3cm-es darabot. Szerintem sügérre eszméletlen lenne.
( Nem mintha az 6.8cm-est nem ennék a csíkosok.)  De valoszínüleg ez csak nekem hiányzik és Mad* bácsi a kedvemért nem fog csinálni egy ilyen méretet. Főleg, hogy az SG inkább a brutálisan nagy csalikrol híres. (Borbut, Hybrid Pike, Trout stb.) Na de visszatérve..... eszméletlen jó mozgása van a csalinak. Én 3-4 grammos fejekkel hasznalom az 5-8 centis Cannibálokat. Gyönyörűen esnek lefele a vízben. Nagyon jól megalkotott csali. Darabra vehető, 200-400 forint között mérettől függően. :)



Tudom, hogy rengeteg kedvencet kihagytam, sok eszméletlen jó plasztik van. Nekem ezek jöttek be leginkább. Remélem tudtam segíteni ha valaki újítani akar plasztikok terén. :) Ne feledjétek h Márciusban ívnak kedvenc halaink, hagyjuk őket nyugodtan szaporodni!


* Mad - Mad Grossel az SG cég veztője

                                                     Tóth Ákos